Szervusz, kedves Blog-Vándor!
Létezik egy kihívás molyon, amely a híres-hírhedt Salman Rushdie életművének kizárólag a magyarul is megjelent köteteire fókuszál, azon belül is 12 művét kötelező elolvasni és értékelni. A kihívás 2019. április idusán lejár, ezért úgy gondoltam, ideje nekiállni a nagymester könyveinek. Egyrészt, mert általában elég vaskosak, másrészt jobban csúszik a projekt, ha hagyok magamnak kávészünetet a regények között. Felosztottam hát magamnak a 12 könyvet az elkövetkező 12 hónapra, hogy egy újabb állandó rovatot indíthassak a blogon: íme A Nagy Rushdie Terv ütemezése.
ÁPRILIS: KELET, NYUGAT
(1994)
Helikon, Budapest, 2017.
180 oldal, fordította Falvay Mihály és Greskovits Endre.
Az áprilisi hagyományos novellaolvasós kihívásra tökéletes lesz.
MÁJUS: SZÉGYEN
(1983)
Ulpius-ház, Budapest, 2007.
400 oldal, fordította Falvay Mihály.
Egyszer régen rendeltem egy Upius-házas díszdobozt, amely 5 művet tartalmazott az írótól. Közülük eredetileg a Szégyent publikálták először, plusz májusban van a születésnapom, és bizonyos okokból pontosan ez az érzés kerülget, ha belegondolok, mennyi mindent nem értem még el a koromhoz képest...
JÚNIUS: A SÁTÁNI VERSEK
(1988)
Helikon, Budapest, 2017.
780 oldal, fordította: Greskovits Endre.
Ez a monstrum jelenleg még az unalmas Ulpius-házas kiadásban van meg, de hamar túl akarok adni rajta, mert ez a Helikonos borító egyszerűen meseszép! (Meg emlékeztet A bárányok hallgatnakra is, ami sosem negatívum.)
JÚLIUS: AZ ÉJFÉL GYERMEKEI
(1981)
Ulpius-ház, Budapest, 2007.
750 oldal, fordította Falvay Mihály.
Ezt a művet társítottam a Penguin kiadó #readtheyear kezdeményezésének júliusi pontjához, ahová egy olyan könyvet kell elolvasni, melyben fontos szerepet játszik a migráció kérdése. (Szintén a díszdoboz része.)
AUGUSZTUS: A MÓR UTOLSÓ SÓHAJA
(1995)
Ulpius-ház, Budapest, 2007.
572 oldal, fordította Greskovits Endre.
Innentől kezdve előbb kiadási sorrendben olvasom majd azokat a regényeket, amik jelenleg a birtokomban vannak, később pedig ugyanígy kiadási sorrendben azokat, amiket könyvtárból kell kikölcsönöznöm. (Szintén a díszdoboz része.)
SZEPTEMBER: TALPA ALATT A FÖLD
(1999)
Helikon, Budapest, 2016.
903 oldal, fordította Greskovits Endre.
Ezt ma rendeltem meg valamelyik húsvéti akció keretében, szóval már beleszámít a "tulajdonomban lévők" táborába.
OKTÓBER: SÁLÍMÁR BOHÓC
(2005)
Ulpius-ház, Budapest, 2007.
534 oldal, fordította Greskovits Endre.
Ez lesz az utolsó Rushdie könyv, ami a birtokomban van, mégsem olvastam még. (Szintén a díszdoboz része.)
NOVEMBER: HÁRÚN ÉS A MESÉK TENGERE
(1990)
Ulpius-ház, Budapest, 2007.
288 oldal, fordította Falvay Mihály.
Hárún szívem újraolvasás lesz, ezért került a saját példányaim listájának aljára. (Szintén a díszdoboz része.)
DECEMBER: GRÍMUSZ
(1975)
Ulpius-ház, Budapest, 2002.
438 oldal, fordította: Greskovits Endre.
Az első könyvtári regényem a legelső Rushdie mű is egyben. Különösen kíváncsi vagyok, hogy ennyi előzetes ismerettel mit fogok gondolni erről.
JANUÁR: FÚRIADÜH
(2001)
Ulpius-ház, Budapest, 2003.
366 oldal, fordította Greskovits Endre.
Őszintén szólva ennek tetszik a legjobban a címe és a legkevésbé a borítója.
FEBRUÁR: A FIRENZEI VARÁZSLÓNŐ
(2008)
Helikon, Budapest, 2015.
376 oldal, fordította Greskovits Endre.
Ha ezt egyszer megveszem, a Helikonos példányt szerzem majd be. Nem állítom, hogy a tigris a legjobb állatfaj a világon (pláne a nőstény), de ha nagy leszek, tigris akarok lenni.
MÁRCIUS: JOSEPH ANTON
(2012)
Ulpius-ház, Budapest, 2012.
732 oldal, fordította Greskovits Endre.
Utunk végén a nagymester memoárjára vetünk majd egy pillantást, és ezzel el is fogynak a kihívás teljesítéséhez szükséges olvasmányok. Közkívánatra, illetve ha lesz még bennem elég szusz, végigjárhatjuk a kötelezőkből kimaradt műveket is -- de személy szerint akkor is baromi elégedett leszek magammal, ha ezt a tizenkettőt sikerül havonta kiolvasnom. Kívánj szerencsét!
Köszönöm, hogy ismét meglátogattál, szeretettel várlak IDE meg ODA is.
Bye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése