12 nap #3in1 | fürge ujjak és egy James Dean cameo

Szervusz, kedves Blog-Vándor!

Az ősz utolsó napja lévén bele kell húznom egy kicsit, ezért most egyszerre három feladat megoldását hoztam Neked:

#9: Horgoljunk egy sapkát!

• forrás: Fürge ujjak könyve 1971 (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1970) & Kötött és horgolt divat (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1978)
• hozzávalók: 4-es horgolótű & tetszőleges színű műszálfonal.
• elkészítés: A fejtető közepén, 4 láncszemből álló körrel kezdjük, amibe egyenletesen elosztva 12 kispálcát öltünk. A következő sorban minden kispálcába 2 kispálca kerül, így 24 kispálcánk lesz. Ezután minden sorban 6 egyenlő helyen szaporítunk (egy kispálcába 2 kerül). A szaporítást addig folytatjuk, amíg egy kb. 26-28 cm átmérőjű körlapot kapunk, majd 2-3 szaporítás nélküli sor után egyenletesen fogyasztunk (helyenként kihagyunk egy-egy kispálcát) a fejbőségnek megfelelően. Végül 2, szűkítés nélküli kispálcasorral zárjuk a menetet.
• segítő ábrák:

Kezdő szem:

A szálon laza hurkot készítünk, a tűt beleszúrjuk, a mutatóujjról levezető szálat balról jobbra egyszer ráhajtjuk a tűre és a fonalat a laza hurkon áthúzzuk.

Láncszem:

Lényegében azonos a kezdő szem elkészítésével, a láncszemeket a ráhajtással és a fonalnak a tűn levő hurkon való áthúzásával képezzük.

Kispálca (más néven rövidpálca):

A megfelelő szembe öltünk, a szálat ráhajtjuk a tűre, a fonalat áthúzzuk a szemen, ismét ráhajtunk és a fonalat a tűn levő 2 hurkon egyszerre áthúzzuk.

#10: Tíz gondolat, ami épp eszembe jut.

1. Mivel a horgolás eleinte marhára idegesítő, mielőtt nekiállunk a sapkának, érdemes egy ideig gyakorolni az egyes sorok elkészítését, bővítés/szűkítés nélkül. Egyrészt hozzászoktatjuk az ujjainkat a fonalvezetéshez, másrészt akár egy sál is összejöhet a gyakorlásból. Ja, és ha sokszor bontjuk le a munkánkat, a fonal elvékonyodik, és használhatatlan lesz. (Nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint Pénelopé. Ugye, Bonnie?)
2. A maté tea eredeti elkészítési módjához szükséges eszközök idehaza förtelmesen sokba kerülnek, ezért először filteres verzióban érdemes kipróbálni, hogy eldöntsük, megéri-e egyáltalán a pénzt és fáradságot. Én magam mézzel szeretem ízesíteni. Párszor kipróbáltam tejjel is, amitől olyan lett az íze, mint a nyers tésztának.
3. Pro tipp inszomniás bajtársaimnak: Gyorsabban el tudsz aludni, ha megfordulsz az ágyban, vagyis átrakod a párnád oda, ahol általában a lábad szokott lenni. Így az agyad úgy dolgozza fel a vizuális információkat, mintha új környezetben lennél. Magam sem értem egészen, hogy miért, de működik.
4. Az I wanna be your dog az egyik legszebb szerelmes dal, amit valaha hallottam.
   
5. Van ez a klisé, hogy a nők imádják a rosszfiúkat. Ez alól én sem vagyok kivétel, csakhogy sosem magam mellé akartam egy rosszfiút, hanem én magam akartam az lenni, vagyis a női változat, érted. Az örökmozgó, rendszerkritikus kívülálló, aki kopott bőrdzsekiben jár, mindig koszos a cipője és édesen doromboló motoron szeli a végtelen utakat. Ja. Tulajdonképpen James Dean akartam lenni Jim Stark szerepében, annyi különbséggel, hogy nincs kedvem már 24 évesen elpatkolni. Meg szőke sem akarok lenni (a hajszínem az egyetlen dolog, amivel jelenleg elégedett vagyok).
   
   
   
6. A noradrenalin hatására nő a GH meg a mellékvesekéregre ható hormon szekréciója. Alacsony szintje depressziót, magas szintje kézremegést és szorongást, hiánya pedig törpenövést okoz.
7. Mindkét kedvenc Disney mesém Franciaországban játszódik, és mindkettő ignorancia-ellenes üzenetet hordoz. Érdekes.
8. Az oroszlán a legtúlértékeltebb állatfaj. A hímek egész nap a saját mocskukban döglődnek, minden munkát a nőstényekre hagynak, mégis kikövetelik maguknak az első falatot, és csak akkor hajlandóak megmozdulni, ha szaporodni kell. Miért is ezek a Szavanna királyai? Mert csinos sörényt növesztenek? Meh... ennél még a hiénák is vagányabbak.
9. Magyarul a szüleim révén, németül a TV segítségével, angolul pedig a youtube közreműködésével tanultam meg beszélni. Ergo: Nincs jobb nyelvtanár az élőbeszédnél.
10. Az eredeti Bambi regény lehengerlően mély filozofikus kérdéseket vet fel. Nem hiszed? OLVASD EL.

Mirko Hanák illusztrációja

#11: Változások.

Kölyökként mindenféle versenyeket kényszerítettek rám, ezért durván belém ivódott, hogy mindenáron meg kell felelni másoknak. Merthogy a kapitalista rendszerben csak az extravertált ember lehet sikeres és hasznos tagja a társadalomnak. Aztán rátaláltam olyan könyvekre, mint A végtelen történet, A kis herceg vagy Az emlékek őre, és kételkedni kezdtem ebben az ideában. Talán mégsem akkora bűn, ha az ember introvertált személyiségű... Majd szembejöttek olyan filmek, mint a  Clockwork Orange, a Rebel without a Cause meg a Good Night, and Good Luck, amik megszilárdították a meggyőződésemet, hogy a tömeget könnyű elvakítani, ezért igenis szükség van kritikus gondolkodókra, akkor is, ha csak gyűlöletet kapnak az igyekezetükért cserébe. Ezért elhatároztam, hogy nem kérek a népszerűségből, és ahelyett, hogy megpróbálnék mások társalgásához alkalmazkodni, csak olyan beszélgetésekben veszek részt, amik valóban érdekelnek. Csodák csodájára ennek hála jelenleg több barátom van, mint valaha, és nem azért ragaszkodom hozzájuk, mert nem akarok egyedül lenni (IMÁDOK egyedül lenni), hanem azért, mert tényleg a szívemhez nőttek.

OH BLISS, BLISS AND HEAVEN...

Ennyit erről. Holnap hozom a kihívás utolsó feladatát.

Kösz, hogy ismét meglátogattál, szeretettel várlak a csevegőbe is.

Bye-bye.