LianneHide kihívása arra ösztönöz, hogy 2016 minden napjában keressünk valamit, ami örömöt szerzett. Nos, először is tisztázzunk valamit: nem amiatt veszek részt a kihíváson, mert árnyaltan semmitmondó idézeteket akarok kiagyalni. Az ilyesmi nem javít a közérzetemen. Azért tetszik ez az ötlet, mert arra sarkall, hogy aktívan tekintsek vissza a tetteimre és arra, milyen hatásoknak engedem meg, hogy nyomot hagyjanak bennem. Ez önfegyelmet és igényes, minőségi figyelmet kíván. Igyekszem majd minden vasárnap eleget tenni a kihívás követelményeinek.
Jöjjön tehát az első hét termése.
Január 1., péntek: befejeztem egy novellát.
Az alkotás fontos része az életemnek. Szükségem van arra, hogy megtanuljam helyes utakon levezetni a feszültséget.
Január 2., szombat: találtam egy gyönyörű naptárat.
Minden évben körbenézek az Alexandra kínálatában, és idén csak egyetlen egy falinaptár felelt meg az ízlésemnek, az az egy viszont nagyon jól mutat a nappalim falán. Eddig mindig csak egy konkrét festő alkotásaiból készült válogatást kerestem, most viszont - kényszer hatására - különböző művészek változatos festményei kísérnek majd végig az éven.
Január 3., vasárnap: egy ismerősöm (jelenleg sasa_writer néven találod a közösségi oldalakon) kikérte a véleményemet a Zabhegyezőről.
 |
| Holden és Phoebe Caulfield |
Jerry Salinger regényét vagy gyűlölik, vagy mélységesen tisztelik, eddig nem találkoztam átmenettel. Én magam a rajongók táborába tartozom, szóval pusztán az is örömöt okozott, hogy lehetőségem adódott beszélni Holdenről.
Utólag pedig megtudtam, hogy Kollegina ugyan még nem olvasta a regényt, de alaposan utánanézett mások véleményének, és azok inkább negatív benyomást hagytak benne. De mivel megtudta, hogy én tiszta szívből szeretem ezt a művet, kíváncsi volt az én nézőpontomra is.
Újabb ok az örömre: valaki, aki komolyan veszi a sajátjával ellenkező gondolatokat. Olyan üdítő érzés hébe-hóba azt tapasztalni, hogy az emberek képesek meghallgatni másokat, ráadásul érdeklődnek is, nem csak bólogatnak vagy lehurrognak. Így kezdődnek az igazi beszélgetések.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése